Dança da Cobra
Bidu-dahur/ tebedai iha Postu Administrativu Laclubar,
Munisípiu Manatuto durante dékada 1950, momentu ne’ebá ha'u-nia aman no belun
balun nia aman sei klosan. Dansa tradisionál ka tebedai/ bidu-dahur ne’e tuir
kultura dalen Idáte nian no kuaze hanesan hela ho balun ne’ebé eziste iha
territóriu Timor-Leste tomak, no malae mutin Portugés sira hanaran
fali nu'udar Dansa Samea (Dança da Cobra), enkuantu iha Laclubar, ema
kostume bolu de'it “dahur” ka “tebedai”.
Iha dahur/ dansa tradisionál ne’e, feto sira sei dere babadók (batuki)
no dere dadír ho ai rohan ida bobar ho hena. Iha instrumentu 2 de'it mak
dominante mak: babadók no dadír. Dadír nu'udar instrumentu ne’ebé labele falta
bainhira babadók lian. Dadír ne’e feitu hosi riti (sosa hosi
rai-li’ur), nia klaran bubu kabuar forma hanesan karau
husar. Feto sira be kaer instrumentu ne’e ho dalen Idáte hanaran “Dahur-nain”,
sira sei dere ho melodía ne’ebé furak tebe-tebes hodi bidu hakse’ek hadulas
uluk, iha fatin tetuk ida nu'udar ita haree iha vídeo daudaun ne’e. Enkuantu
mane ne’ebé tama ba dahur ne’e ho dalen Idáte hanaran “Lore-nain”, sira
sei kaer surik ka lensu hodi dansa hakse’ek hasoru feto dahur-nain sira.
Prosesu dansa ne’e hahú uluk hosi feto (dahur-nain) sira dere sira-nia
instrumentu, hafoin mane (lore-nain) sira tama ba anima.
Bainhira mane lore-nain ida lolo nia surik ka lensu hodi daku
ba-mai iha feto dahur-nain nia oin ka rentós ne’e, iha signifikadu rua katak:
(1) mane oan ne’e hakarak espresa nia laran haksolok, (2) bele mós iha
sentimentu domin ba feto oan ne’e. Bainhira feto oan dahur-nain ne’e hasai mós
nia hamnasa ki’ik (sorizu/ senyuman) ne’e bele signifika (1) babain
de'it hodi halo mane oan haksolok netik, (2) iha mós respons domin ba mane oan
ne’e.
Glosáriu ba dalen Idáte:
Baba: babadók/ batuki nu'udar
instrumentu ne'ebe feitu hosi ai ho bibi nia kulit.
Dahur-nain:
feto ho funsaun toka instrumentu ne’e hodi hatais tais-feto (sabulu), lipa, ka
kabaya.
Dadír: instrumentu ne'ebé feitu hosi riti ho tamañu belar kabuar, no kabuar ki'ik ida tan iha klaran hanesan karau husar.
Eti-eta: hena
hodi bobar ba kabun nu'udar futukabun hodi hametin tais ne’ebé nia hatais.
Kabo: fatin públiku
Leka: fatin tebedai
(bidu-dahur)
Lore-nain: Mane ne’ebé dahur/ tebedai no sei hatais tais-mane, bobar hena mutin (eti-eta) iha kanotak nu'udar futukabun espesiál ba tebedai no serimónia ritual seluk ne’ebé komún eziste iha rai doben TL, sira kesi manulain (manu-fulun) ka kaibauk iha ulun, tara ka hahenu mós mortén ka belak iha hirusmatan, kesi dasarai (bibi-fulun/bebeto) iha ain-kabun, kaer mós surik ka lensu nu'udar alternativu seluk.
Mane sira sei dahur hodi hananu ho kantiga be oioin, maibé iha vídeo ne’e ita rona sira haklalak de'it ho liafuan “ai didauwe, didauwe” tanba laiha koordenasaun di’ak ho cameraman, no sira lahatene katak malae filma hela sira, malae hafuhu subar hela ko kamera maibé avó sira lahatene, tanba iha biban ne’ebá avó sira-ne’e seidauk iha koñesimentu ba kamera, sira hanoin katak malae kaer hela besi baibain ruma.#
https://audiovisualarchives.org
