Istóri Komik (III)

Moradór Tinasudi Liurai Anak Mahínak

Lelon ysa Liurai naru’a muradór ysa nodi kuda nalau tina sudi liurai anak mahínak he kota tánti bohósi nahílas hori Dili. Moradór nora liurai anak rahílas, liurai anak nasáe kuda, moradór lahélo he y’ak, rasole, rasole, rasole… rata lamóre para lai diskansa oi, namo oh wo’ar didíu naha be liurai anak maés una akálon baní rabúa edi he hatin lei. Liurai anak maés-namo baní nakáur moradór tirabúa amútuk saik edi. Wo’ar atún liurai anak namela laysa bur he niléson, liurai anak naluí ti muradór te lasá ysa bakahída ulésok nia? Muradór natán: ah…la’ehan wuluk…

======================================

Istóri Komik (II)

Mahínak lalára ysa nasái vítima ti manek ulósan ysa

Mahínak lalára lei tinakésar manek ulósan ysa ti-xefi aldeia tantí nikiré (ysin-rua) oináha hula ruaresin maibé manek lei bointé namá manarai-matan. Entaun xefi aldeia naru’a tikaur manek lei namá.
Xefi aldeia nalu’i sira nain rua kumésa uluk hori vítima

Xefi aldeia : mukónta mela la-nia hori wun

Vítima (mahínak) : manabók au hori wakik oináha rata nodi nala tan edi au…ubóik lahélok maibé nikadudik li’i au…auti soi-wer oh…nalu’i li’i…auti ala-ai oh…nalu’i li’i…ubóik oh “ninadeden metan baramain laek raba” li’i ti-au.


Xefi aldeia : ó muna lós lo’o ni?

Suspeitu : lós lahélok maibé bohosi wai-ysa.

Vítima : ai.........uwa’a mela ó matan...olointé bohosi wai-ysa saiké....? ene oba nadeden metan baramain laek raba li'i lei?

Suspeitu oh namu’us saik edi tanti lós lahélok.

=====================================

Istóri Komik (I)

Istóri Komik (I)

Lelon ysa, manek ulósan ysa nora mahínak lalára ysa rameno-ró una tirasúdi-ró lo hoho-etan ysa kabési lahélok sira bar mais ai-le’ek natáu li’i. Manek anak lei natí uluk naha tinein, nadér rata hiba oras ruaresin naha maibé mahínak binarata hei tutua, entaun makerek naha te nakáur asu: “Oh…………………………………..bintadu!!!", “Oh…………………………………..bintadu!!!",

rata mahínak lei naséi…niyó makérek naha te kaháne di’i manek lei nodi naséi hina: Isó………………………………binlét, Isó………………………………binlét.

Knanánuk ho títulu laiha

Tuir mai tama ona iha Knanánuk ho dalen ka lian IDÁTE, maibé knanánuk ida ne’e títulu laiha, ema IDÁTE sira sempre hanánu baihira sira ba to’os, ba ko'a tua, ka ba haré sira nia balada oan sira ne’ebé husik iha knúa.
Ita nunka rona liafuan LALALA ka LALARALALA, maibé iha IDÁTE ita hasoru deit maka: OHELELE no AIDIDAUWE-DIDAUWE hanesan tuir mai:

Ai didauwe-didauwe
La ysa lo’o ni wawain karik
Bilika matua wawain karik
Ai didauwe didauwe x2

Oh…Biserut sala au, suit sala au
aba lete ma hori Aríturis
ami namor atún larek atún
Ai didauwe didauwe x2

Oh...diuk ha’e lo’o nia tada te sá
Tada mori te sá mate te sá
Ai didauwe didauwe x2

Oh…eta bana loin te au bamatúan
Ba ulósan ha’e hei haluk ha’e hei
Ai didauwe didauwe x2

Oh...noi metan malotuk huhun ainesin
Sole rata mene-mene hi ahílas oler
Ai didauwe didauwe x2

Oh...u ala ai-hatin su’u ti sá
Su’u ti maulatu karáhan merahui lolon
Ai didauwe didauwe x2

Oh…sae hatu harík baer lahe-lahen
Sole akar sole sae kohe-mama laek
Ai didauwe-didauwe x2

Oh…mora lai o aman diuk lai ti
Mora lai o inan diuk lai ti
U lau taropa tinan telu umá oler
Ai didauwe didauwe x2

Oh...ulaéhan ai-náo aba ka’i ha’e
Ó huan tamuhin musabú saik
Ai didauwe didauwe x2

Oh...tama haru kakí kalsa kakí
Teru tan baréti sole ba’inó
Ai didauwe didauwe x2

Mai Ita Koiñese Dalen IDÁTE

Dalen ka Liafuan IDÁTE mai hosi liafuan rua, IDÁ :signifika KO’ALIA ka DEHAN no TE signifika: KATAK. Portantu IDÁTE signifika :KOALIA KATAK / DEHAN KATAK. Lian ida ne’e ko’alia iha distrito Manatuto/ sub-distrito Laclubar, suku Fatumakerek/ Lehutula iha sub-distrito Soibada, no suku ida tan iha sub-distrito Natarbora nian besik Kribas, mas lian ida ne’e kuaze populasaun hosi sub-distrito Soibada no sub-distrito Natarbora sira hatene koalia hotu, iha tempo rejistensia pur-ezemplu, sira hasoru TNI ka ema ruma ne’ebé mai hosi rai li’ur, entaun sira ko’alia karik segredu ruma ba malu sira uza tiha lian IDÁTE para ema seluk labele kumprende.

Istória komik ida ne’ebé akontese ba ha’u iha tinan 2000 baihira ha’u ho UNPOL Filipino na’in rua tula vítima na’in rua hosi suku Kribas ba suku Manehat sub-distrito Natarbora, durante viajen sira na’in rua uza lian IDÁTE hodi komuníka ba malu bainhira sira sente segredu oitoan mai ami. Bainhira ami besik tama Manehat ha’u husu ba sira na’in rua: Ema Manehat mós ko’alia lian IDÁTE ? sira hatán: lae, ami ko’alia tetum terik Manehat nian. Ha’u husu fali: Be hori ohin ha’u rona ita boot sira ko’alia lian IDÁTE ne’e? Sira hatán hodi nega fali katak sira lako’alia IDÁTE ida, tuir fali ha’u dehan ba sira katak ha’u ema IDÁTE oan, ohin ita boot sira ko’alia ne’e ha’u kumprende hela...entaun sira na'in-rua nonók tiha oitoan hodi hateke ba malu, mas atu labele halo sira na'in-rua sente-an fali, ha’u halo finji hakat tiha ba konversa seluk, ami dada-lia nafatin tama Manehat.

Lian IDÁTE kuaze hanesan ho lian LOLÉIN iha Hera rai na’in sira, Darlau no Dare sira ko’alia lian ida ne’e aleinde lian mambáe, no mós ho lian LAKALEI iha distrito Manufahi sub-distrito Fatuberliu suku Fahinehan nian. IDÁTE-LOLÉIN-LAKALEI, lian tolu ne’e kuaze hanesan.
Iha edisaun sseluk tuir mai ha’u sei koko tradús lian tetum balu ba lian IDÁTE nian.